Az állampolgárság honosításáról

Egyre többen szeretnék megkapni a magyar állampolgárságot, így portálunk utánajárt, mi is a pontos folyamata ennek megszerzésének.

A Demokrácia Központok országos szintű megnyitásával megindult egy hullám, egyre több romániai állampolgár szeretné, ha a teljes jogú magyar állampolgárságot nem is, de legalább a hozzá hasonlítót megszerezhetné.

A legtöbbünket a nemzeti érzelem, illetve öntudat vezérel a „bizonyítvány" megszerzésében, vannak azonban olyanok is, akik valamiféle hasznot igyekeznének húzni belőle. A törvény minden esetre nem gátolja meg egyik indíttatástól vezérelt személyt sem abban, hogy tulajdonába jusson ennek.
Mit is jelent azonban a honosítás, milyen előnyökkel, milyen esetleges hátrányokkal jár az egész, illetve hogyan kell megindítani az ügyintézést?

Mint megtudtuk, legalább egy olyan felmenőnk kell legyen, aki magyar időben az akkor még Magyarországhoz tartozó területeken élt. Ezt különböző iratokkal tehetjük meg, úgy, mint születési bizonyítvány, katonakönyv, de egyéb más hivatalos okiratot is elfogadnak, tudtuk meg Veres-Kupán Enikőtől, a szatmárnémetiben működő iroda vezetőjétől.
Egy másik kizáró követelmény a magyar nyelv tudása.

A központban egyébként minden szükséges információt megkapnak a kérdést illetően, ahol miután az igénylő összegyűjtötte a dossziéhoz szükségesdokumentumokat, illetve kitöltötték a kérdőíveket, az ott dolgozókkal együtt átnézik ezeket a hiányosság és a hiba kiszűrése érdekében.

Fontos kihangsúlyoznunk, hogy a román nyelvű iratokat nem szükséges közjegyző által hitelesíteni, elég csupán, ha a www.just.ro oldalon szereplő hivatalos fordítókkal végeztetjük el a magyar nyelvre történő fordítást.
Az összeállított dossziét a kolozsvári, csíkszeredai, bukaresti magyar konzulátuson adhatjuk le, illetve bármelyik olyan magyarországi polgármesteri hivatalban ahol közjegyző is dolgozik.

Hozzávetőleg három hónapba telik kérvényünk elbírálása. Abban az esetben, ha ez pozitív, le kell tennünk az eskünket, illetve a fogadalmat. A kettő közötti különbség csupán annyi, hogy míg az egyik szövegében szerepel Isten neve, a másikban nem. Az eskü letétele után birtokába jutunk az állampolgárságunkat bizonyító okiratnak és bár személyi igazolványt nem igényelhetünk, útlevelet azonban igen. Ez utóbbi teljességében azonos azzal az útlevéllel, amellyel az eddigi magyar állampolgárok is rendelkeztek. Szabadon utazhatunk például a schengeni övezetben, illetve magyar állampolgárként igazolhatjuk magunkat.

A központ dolgozói igyekeznek minden felmerülő kérdést megválaszolni

A Magyar Igazolvány a továbbiakban is érvényes lesz az egyszerűsített honosítás során új állampolgárságot kapott személyek számára, tehát továbbra is élhet azon kedvezményekkel, amelyet ez nyújtott számára.

A 14 évüket be nem töltött személyeknek nem kötelező megjelenniük az állampolgárság igénylésekor, illetve az eskütételkor, a 18-ik életévüket be nem töltöttek azonban csakis úgy igényelhetik az új státust, ha mindkét szülő beleegyezik ebbe, függetlenül attól, hogy együtt élnek-e, vagy elváltan.

Összefoglalva elmondható, hogy bár korántsem teljes értékű állampolgárság az, amit igényelhetünk, mégis egy erkölcsi igazságtétel az elszakított területeken élő magyarság számára.

Az érdeklődőket a szatmárnémeti Demokrácia Központban, az Árpád (Vasile Lucaciu) utca 18. szám alatti székhelyen hétfőtől péntekig 9-17 óra között várják az ott dolgozók.